Fuerteventura
Gran Canaria
El Hierro
La Gomera
Lanzarote
Tenerife
La Palma
A Kanári-szigetek Spanyolország legdélebbi autonóm
tartománya. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó
partjaitól 125 - 200 km-re
találjuk az Atlanti-óceánban.
Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb csúcsa, a
3718 méter magas Pico de Teide vulkán.
A világon itt a legkisebb a hőmérsékletingadozás a tél és a nyár
között, a hőmérő higanyszála télen sem süllyed 20 fok alá és nem
haladja meg nyáron sem a 30 fokot. A szigetet a mellette
elhaladó Golf-áramlat télen fűti, nyáron pedig hűti. Tenerife
több mikro klimatikus zónával rendelkezik, így bárki találhat a
kedvének megfelelő klímát, illetve a légúti betegségekben
szenvedőknek is különösen előnyös a szigeten tartózkodni. A
sziget klímája és flórája a közepén elhelyezkedő hegyvonulat
miatt teljesen eltérő: az északi rész csapadékosabb, zöldebb,
szebbnél szebb trópusi növények, virágok borítják, míg a déli
rész klímája sokkal szárazabb és a növényzet is gyérebb, egyes
részeken az éghajlat inkább sivatagi.
A sziget őslakói a guancsok voltak. Származásuk bizonytalan;
mivel feltűnően sokuknak derékig érő, szőke haja volt, leginkább
viking-berber keverék népnek gondolják őket.
A halászatot bíbortetű tenyésztése, majd banántermelés, végül a
turizmus váltotta fel. A bíbortetű-tenyésztés a 19. sz. első
felében volt különösen intenzív; ehhez Közép-Amerikából
medvetalp-kaktuszokat telepítettek be, amelyek
jelentősen hozzájárultak a szigetek őshonos növényvilágának
kiszorításához. Az anilinfestékek felfedezése (1856) hamarosan a
bíbortetű tenyésztését is gazdaságtalanná tette, és a szigetek
fő termékévé a banán vált. Ennek termesztése főleg Spanyolország
európai csatlakozása óta hanyatlik – egyrészt, mert az
ültetvényeket öntözni kell, ami megdrágítja a termelést,
másrészt, mert az itteni törpebanánt az Unió csak
másodosztályúnak ismeri el: hiába finomabb az 1. osztályúnak
minősített banánoknál, ha rövidebb és görbébb azoknál.
A vulkanikus talaj és az éghajlat különösen kedvez a
szőlőtermesztésnek, ennek dacára az itteni (főleg vörös) borok
minősége nem kiemelkedő.
Termesztenek cukornádat és különféle gyümölcsöket, némi dohányt
és kávét is – ezeket több településen fel is dolgozzák. A
halászflották főleg a turistalátványosságoknak számító
halpiacokra viszik portékájukat, de egy keveset konzervként
továbbítanak a kontinensre.
Manapság a Kanári-szigetek lakosainak legnagyobb része az
idegenforgalomból él. Hotelek, éttermek, üzletek, strandok és a
kapcsolódó szolgáltatók várják a látogatókat.
